2013. november 20., szerda

Olymposi kaland 2 - A menekülés

November 11-én újabb képeslap fedte fel a titkát, azaz elindult az idei levelezőpályázat, az Olymposi kaland második fordulója. A kerettörténet hőse, Dénes egyre vadabb helyzetekbe keveredik, mitikus lények egész sora vonul föl előtte: kecskelábú - kecskeszarvú satyrosok, egy marcona egyszemű óriás, s egy újabb isten, Dionysos, aki látszólag jókat derül az egész kálvárián... A részleteket elolvashatjátok a pályázat honlapján.


Dénesünk mindezt Diónban szenvedi el, ahol egy ókori színház romjai közé keveredik, s itt veszi kezdetét az újabb őrület. Szegény fiú a félelmetes szörny karmai közé kerülve, rémületében alig veszi észre az árulkodó jeleket, s a kiutat, amit az újra felbukkanó Hermés kínál neki...


A kép teljes mértékben digitálisan készült, photoshop és illustrator segítségével. A mitológiai lények és istenek ábrázolásához görög vázaképeket vettem alapul, az ókori mestereknél jobban úgysem tudhatja senki, mi a dörgés, nemigaz? :)

Dénes ebben a fordulóban Diónból egészen Volos kikötőjéig jut el, egy "kisebb" kitérővel Delphoiba. Útjáról újabb térképet készítettem, a továbbiakban majd ezt fogom bővítgetni az újabb állomásokkal.


A 3. forduló december 11-én kezdődik, újabb kalandokkal, tréfás kedvű és veszélyes istenekkel, s persze új illusztrációval!

2013. november 14., csütörtök

Bagoly kollekció Nr.3

A női táska feneketlenségéről már mindenki hallott. Minden belefér, de semmit nem lehet benne megtalálni. Alap. S mivel lehet ennek gátat vetni? Szütyőkkel, tartókkal, tokokkal, neszesszerrel... (vagy neszeszerrel?). Egy nap rádöbbentem, hogy még nincs elég ilyen kis rendszerező-tároló elem a táskámban (csak három-négy), a nagyobb rend érdekében kell még egy. Azonnal. Most. Péntek este. Úgyhogy nekiálltam varrni egyet, szerencsére volt hozzá itthon elég maradék anyag, gomb, miegymás. Najó, a cipzárat előre megfontolt szándékkal vettem, de korábban, s bizonytalan céllal... Szerencsére a lakótársam nagyon jó alvó, úgyhogy nem zavarta az egész éjjel csattogó varrógép. Mire felkelt, készen volt az új szütyő! S mivel madár mániában tobzódom, természetesen baglyos :) Éjjeli baglyoknak különben is ez dukál...



Kívül piros pöttyös (mert az az igazi!), belül pedig narancssárga csíkos. Az anyag ismerős lehet egy régi 'Miegymás' bejegyzésből, ami bizonyos textilszalvétákról szólt, amiket anyukám szülinapjára varrtam. Sajnos hiába linkelném be, a régi Miegymásban nem lehet keresni... De ha valaki mégis kíváncsi rá, majdnem pontosan az oldal közepén van erről szó. Visszatérve a jelenlegi témához, a szütyő elején baglyos rátét van, szintén ismerős, sárga pöttyös anyagból, gombszemekkel és csőrökkel. Najó, csak egy csőrrel.


Sajnos mivel sötétedés után álltam neki a munkának, a "werkfotók" nem lettek valami jó minőségűek, ezért elnézéseket kérek. Egyszerűen nem lehetett megvárni a másnapot! A folyamat elején még nem voltam benne biztos, hogy milyen gombokból lesznek majd a szemek, mindenképpen óriásit és "világítósat" szerettem volna, végül a barna körkörös mellett döntöttem, sztem egész hipnotikus hatást kelt. Mint A Dzsungel Könyvében Ká, a kígyó. Emlékeztek? :)


Az elkészítés nem volt egy fáklyás menet, mivel még sosem varrtam neszesszert, illetve azóta, mióta tudok varrni (háháhá), nem. Most már, ha másodszorra nekiállnék, jobban menne. Csomó mindent elrontottam, szerencsére ez a végeredményen kevéssé látszik, ha nem hívnám fel rá a figyelmet, talán észre sem lehetne venni. De most bevallok mindent, hátha van még valaki rajtam kívül, aki ezeket nem tudja... (valószínűleg igen kevesen lehetnek...) Aki tudja, nyugodtan ugorjon egy bekezdést :)

Azzal kezdtem, hogy a rátétet fölvarrtam a külső anyagra, mint ahogy a képen látható. Egyébként azt hiszem, életemben először használtam a Praktika magazin sablonját a megrajzoláshoz, de az októberi számban olyan édes bagoly volt, hogy nem tudtam ellenállni! :) Úgy terveztem, hogy a madárkának hímzett csőre lesz, s aranyos hímzett lába, de ezt a végére hagytam... Az első hiba. Ugyanis miután az egész készen volt, nem tudtam úgy hímezni, hogy ne öltsem össze a bélést a külső anyaggal... Úgyhogy le kellett mondanom a lábakról, s a csőr is gomb lett... A második baki az volt, hogy azzal kellett volna kezdeni, hogy a későbbi cipzáras oldalt visszahajtom és beszegem, a legvégén, a cipzár bevarrásnál ez már csak enyhén szólva volt kínos. S arról már nem is beszélek, hogy téglalap alakú neszesszert akartam, de hogy mennyire nem tudok szabni, az jól látható a képeken :) A cipzár bevarrásnál is fontos tapasztalatokat szereztem, hogy melyik oldalon nem szabad elkezdeni, de sajnos ezt nem tudom megosztani veletek, mert rögtön el is felejtettem. Ez nem sokkal később egy párnahuzatnál ki is derült... 

Alapvetően elégedett vagyok a végeredménnyel, mert valahogy csodával határos módon sikerült eltüntetnem az amatőr bénázás nyomait. Egy varrónő biztos sikítva rohant volna ki a folyosóra segítségért kiáltozva, ha meglátja, mit művelek... Vagy akárki, aki már varrt géppel életében... Még jó, hogy senki nem látta, azokat a fotókat töröltem a jegyzőkönyvből :)


A szemfüles Olvasó talán észrevette, hogy "csőrcsere" történt a bejegyzés elejéhez képest. Pontosabban ez a neonsárga az eredeti állapot, de amint sikerült színben harmonizáló piros "csőrt" beszereznem, halogatás nélkül lecseréltem :)

2013. november 6., szerda

Olymposi kaland

Elindult a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének legújabb, azaz a 12. levelezőpályázata! Mint ahogy a cím is sejteti, ezúttal a görög istenvilág lesz a téma, a kerettörténet pedig hasonlóképpen rejtélyes és izgalmas, mint tavaly :) Készült új weblap is, ahogy az illik. A "dizájn" egy íróasztal, amin rumli van, sőt! De ezt a szót talán mégsem írom ide... Van itt minden: füzet mindenféle könyvjelző eszközökkel, toll, filc, kávé, telefon, iránytű, bankkártya (ezek még fontosak lesznek ám!), szóval minden, amit csak szét lehet dobálni...  (Emlékezzünk, hogy tavaly a honlap egy régi téglafalat ábrázolt, ahol összevissza volt ragasztgatva minden fecni és cetli. Szóval a káosz állandó elemévé vált ezeknek az oldalaknak. Nem mintha bánnám! :D) 

Főoldal

A képeslapok a négy fordulót jelképezik, egyelőre képpel lefelé. Csak a címzést láthatjuk, s azt, hogy mikor indul az új kör. Amikor eljön az ideje, a képeslap "megfordul", s láthatóvá válik a képes oldala, ami egy, az adott fordulóhoz köthető fontos helyszínt ábrázol. Feladó persze nincs, a címzett pedig egy bizonyos Dénes, akinek a nevére szól az emlegetett bankkártya is. De a kerettörténetről majd később!

Visszatérve a honlaphoz, a könyvjelzők a tavalyról már ismerős funkciókhoz vezetnek, megjelenik a bemutatkozó szöveg, s a letölthető feladatlapok, különböző sajtcetliken.

Bemutatkozás


Letölthető feladatlapok

Az alsó cetlire kattintva juthatunk el az üzenőfalra, ami perpill már nem így néz ki, ahogy a lenti képen, átalakult. Most már csak facebook profillal lehet hozzászólást írni, s ehhez ugye adott a külalak.

Üzenőfal

Végül pedig jöjjön a beloldal, ahová a képeslapokra kattintva érkezünk. Itt kap nagyobb jelentőséget a képernyő tetején látható fekete notesz, a "moleskine", aminek kiemelt szerep jut majd a kerettörténetben, ugyanis ez Dénesünk egyetlen vagyontárgya a kaland elején. (A ruháján kívül persze, mert a szexualitást hagyjuk meg a hanyatló....stb.) Szóval a beloldalon kinyitva láthatjuk a moleskine-t, ebben olvashatjuk hónapról-hónapra az új fejleményeket, s itt láthatjuk a szerény személyem által készített illusztrációkat is a fordulókhoz. Mint ahogy már megszoktuk, van képgaléria, s videófeltöltési lehetőség is, s egy térkép, ahol Dénes útját nyomon követhetjük Görögországon keresztül-kasul.

Beloldal

A telefon! Majdnem elfelejtettem a telefont! A számlálója mutatja, hogy mennyi van hátra az adott fordulóból, azaz a pályázó osztályoknak még mennyi idejük van, hogy visszaküldjék a feladatlapot. A gombjai pedig tényleg működnek, azaz lehet a honlapot lájkolni és megosztani a facebookon, amit ezúton is szeretnék kérni a Kedves Olvasótól :)

S hogy ezt megtehessétek: Az olymposi kaland honlapja

Végül pedig a kerettörténet, bár lehet, hogy ez érdemelne egy másik bejegyzést (ha nem lennék lusta d*sznó, kapna is)... A főhős Dénes, aki épp most ünnepelte a 18. születésnapját. A buli fergetegesre sikerülhetett, mivel másnap Dénes egy ismeretlen helyen ébred, s semmire sem emlékszik, főképp arra, hogyan került oda. Telefon, pénz és iratok nincsenek nála, csak egy moleskine füzet, amit a szüleitől kapott előző nap. Hamar kiderül, hogy egy hegy tetején van, település és emberek sehol, csak gyönyörű táj. De a furcsaságok csak ezután kezdődnek, mert megjelenik előtte Hermés, a görög istenek hírnöke, s különböző tanácsokkal és feladatokkal látja el a ledöbbent fiút. Sejtitek, melyik hegy lehet ez? :)

Dénes egész pontosan egy barlangban tér magához, ahol egy kis szentély is van. Egyébként tudtátok, hogy a Dénes név a Dionysosból származik? Illetve a Dionysiosból, ami viszont a Dionysosból... :) Engem meglepett! Az első illusztráción a barlangszentélyt láthatjuk és Hermést, aki épp rámutat, hogy érdemes lenne megnézni az épület oldalára ragasztgatott cetliket, hátha nem véletlenül vannak ott...

 
Az első fordulóban Dénes nem tesz meg túl hosszú utat, épp csak egy kis kitérővel lejut ama bizonyos hegyről. Útját és annak állomásait mutatja az első térkép, amit a honlapon is láthattok, ha az összehajtogatott Görögország térképre kattintotok a beloldalon. Vagy ezzel máris túl sokat árultam el hősünk hollétéről? Óóó...